Majdnem 200 évnyi távolság választja el egymástól a Vashegyi György által vezényelt koncert két műsorszámát, azonban a szakrális témaválasztás és a feldolgozás emelkedettsége csak annál szorosabban kapcsolja össze egymással Pärt és Haydn művét. A Krisztus hét szava a keresztfán cadízi megrendelésre készült, s eredeti formájában tisztán hangszeres zene volt, amely számos verziót követően, 1796-ra alakult át oratóriummá, s egyszersmind Haydn egyik legszemélyesebb és legmegrendítőbb hitvallásává. A keresztfa tövében hangzik fel Mária siralmas panasza is, amely a zenetörténet annyi jelesét megihlette már, mielőtt 1985-ben Arvo Pärt is földolgozta. A három énekes szólistát szerepeltető mű, akárcsak a hetvenes évek közepétől keletkezett Pärt-kompozíciók túlnyomó többsége, a zeneszerző nevével valósággal összeforrott, úgynevezett tintinnabuli technika és stílus jegyében született. „Felfedeztem, hogy elég, ha csupán egyetlen hangot szólaltatnak meg, gyönyörűen” – hangzik a latin harang, vagyis a tintinnabulum szón alapuló elnevezés mögött meghúzódó alkotói alapgondolat.