„Amikor Keller András útmutatása alapján összeállítottam a ma esti hangverseny műsorát, építhettem zenekarának sokoldalúságára, hiszen a Concerto Budapest minden más magyar zenekarnál szélesebb és kezdeményezőbb repertoárral rendelkezik. Ehhez megvan a tagokban a nyitottság, s nem különben a kamarazenészi elkötelezettség is. Így került a műsorban egymás mellé nagy létszámú kamaraegyüttes (Vidovszky, Schönberg), színházi zenekar (de Falla), szalonzenekar (Debussy), vonószenekar (Horváth), és ütőhangszerekkel kiegészített vonósegyüttes (Gémesi) is.

A műsor dramaturgiájának felépítésével párhuzamosan számos személyes érintettségemnek is hangot adhattam. Hajnal című darabom ajánlása a kilencvenedik születésnap apropóján a Kurtágházaspárnak szól, s zenei anyagával is egy harminc évvel ezelőtti szép pásztói napra emlékeztet. A Romantikus olvasmányok címében a második szóra tenném a hangsúlyt. Mint annyiszor, most is a külső anyagot alkalmazó szerző karaktere, olvasata érvényesül. Hogy ezt miért érezhetjük így, legfeljebb körülírni lehetne, legtömörebben mégis Vidovszky egyéniségének erejével magyaráznám, ugyanúgy, mint a Pergolesit vagy Csajkovszkijt felhasználó Stravinsky esetében. A Gurre-Lieder (melynek egy önállóan is előadható részlete a Lied derWaldtaube) a fiatal Schönberg egyik legnagyobb teljesítménye. A Kossuth-szimfóniát megíró Bartók jut róla eszembe, hiszen zenetörténeti helyüket mindketten lényeges stílusváltás után foglalják majd el. Ugyanakkor elsöprő tehetséggel írják ki magukból példaképeiket – míg Bartók Richard Strauss hatásával készül leszámolni, addig Schönberg és követői fölött ugyanúgy Gustav Mahler szelleme lebeg, mint ahogy a mi nemzedékünké felett Kurtág György.

A második félidő első két darabját egy pótolhatatlan veszteség köti össze: a fájdalmasan korán elment Vékony Ildikó emléke. A fiatal pályatárs, Horváth Márton Levente címadása (Falak) szándékosan többértelmű, de utal a 2009-es tragikus délelőttre. A mű ajánlása Szalai Andrásnak is szól, akit Ildi – a Rácz Aladár óta élt legnagyobb cimbalomművész – utódjának jelölt meg. Ugyancsak rá gondolva szólaltatjuk meg Debussy kis gyöngyszemét (La Plus que lente), mely szerzője egyetlen eredeti cimbalom-szólamát tartalmazza. Manuel de Falla El amor brujo című balettzenéjét eredetileg legnagyobb magyarországi rajongójával, Szőllősy Andrással állítottuk volna párba, de azután is meghagytuk záró darabnak, miután másképp alakult a program. A spanyol folklór elemeit egyszerűen, de hatásosan felhasználó remekmű leghíresebb tétele a Tűztánc, s kell-e manapság erősebb zárógondolat, mint hogy zenével kergessük el a rossz szellemet”

Gémesi Géza

Gémesi Géza: Hajnal – ősbemutató     

Gémesi Géza zeneszerző fogalmazásmódját leginkább talán a kényes egyensúly kötéltáncaként jellemezhetjük. Műveiben a zeneelméleti-logikai közelítés akadémikusságát rendre a szenvedély és expresszivitás ősereje billenti vissza az érzelmi hatáskeltés terrénumába, míg a kortárs folyamatzenei tendenciákat a hagyományos szerkezetek fölényes alkalmazása tartja mindvégig befogadó-barát mederben. A hagyomány folytonossága s az új utakat nyitó invenció így lesz egyszerre élvezetes és inspiráló.                                                  

Vidovszky László: Romantikus olvasmányok       

A háromtételes szimfonikus szerzemény érzékletes példája Vidovszky ama meggyőződésének, hogy a zenei modernizmus nem elvágólagosan, hanem igenis szerves evolúció eredményeként kapcsolódik az őt megelőző hangzáseszményekhez. Tulajdonképpen a romantika harmónia- és szerkezetvilágának egyfajta alternatív olvasatát adja itt. A merész kísérlet sikeres: az építmény stabilitása a statikai viszonyok teljes átrendezése után is megmarad.

Schönberg: Lied der Waldtaube          

A „szokatlan” hangközöket emancipálni hivatott szerializmus atyjának egy meglepően tonális szerzeménye ez. Az oratórikus hangütés komor tragikumán egyértelműen tetten érhető Richard Wagner és Gustav Mahler hatása. Schönberg a Gurre-dalok című grandiózus kantátájának egyik részletét dolgozta át kamarazenekarra és mezzoszopránra itt; így lett belőle jóval kisebb apparátussal előadható, dal-, illetve szonátaszerű darab, egy szívbemarkolóan gyönyörű mestermű.                                  

- szünet -

Horváth Márton Levente: Falak – ősbemutató  

A fiatal zeneszerző erőteljes liturgikus vénával bír, ám az egyházzenei elkötelezettség még véletlenül sem valamiféle maradiság szinonimája nála. Óriási nyitottsággal enged be merőben távoli hatásokat szerzeményeibe. Alkotói hitvallása megfontolandó lehet sokak számára: „Nem biztos, hogy olyan műveket kell írni, amelyeket csak huszonöt ember ért. Bennem munkál egyfajta küldetéstudat, amely szerint olyan muzsikát kell szerezni, amely sokakat képes megszólítani.”

Debussy: La Plus que lente 

Szólózongorára írt verzióban és többféle kamarazenekari hangszerelésben is ismeretes rövid, ám annál népszerűbb darab, valóságos komolyzenei „sláger”. A Debussy műveire  amúgy is jellemző letisztult dallamvezetés, fülbemászó melódia szokatlanul lomha keringő modorában bontakozik ki (erre utal a cím is: „A lassúnál is lassabban”), a téma kibontásának mikéntjére, dinamikájára pedig a korabeli francia cigányzenészek játékmódja volt hatással.                                                        

Manuel de Falla: El amor brujo 

1914-15-ben eredetileg balettnek komponálta, ám Manuel de Falla hamarosan több változatban (zongoraátirattól a szextettig) is elkészítette A bűvös szerelmet. „A zeneszerző, akinek vonzódása a honi népzenéhez közismert, úgy vélte, lehetetlenség volna valódi cigánymuzsikát írnia anélkül, hogy a hangszeres táncok mellett ne szólaltassa meg a cigányok legjellegzetesebb művészetét – dalaikat.” Ezekkel a mondatokkal bocsátotta művét a közönség elé de Falla.                                               

Közreműködik:

Csordás Klára – ének

Szalai András – cimbalom

Vezényel:

Gémesi Géza

Jegyár: 2200 Ft

A helyek érkezési sorrendben foglalhatók el.