Ezen az estén a harsonáé, és a hangszert megszólaltató Sztán Attiláé lesz a főszerep. Az ifjú tehetség nem csak a Junior Prima díjas In Medias Brass együttes tagja, de 2013-tól a Concerto Budapest zenekar szólamvezető harsonása is, ráadásul fiatal kora ellenére számos hazai és külföldi versenyt tudhat már maga mögött.

A „házigazda” ezen az estén a harsona szakirodalom minden szegletébe elkalauzol bennünket, hiszen a hangszert megszólaltató legfontosabb művekből kapunk átfogó képet Leopold Mozart 1756-ban íródott Concerto for Alto Trombone-jától egészen a legtehetségesebb 21. századi magyar komponistákig (Mazura János, Zarándy Ákos).

Folke Rabe: Basta for trombone solo (1982)

Folke Rabe a 80-as évek elején számtalan szólóhangszerre írt darabot komponált, a mai estén elhangzó Basta for trombone solo az első volt ezek közül. A svéd zeneszerző 1982-ben, kifejezetten Christian Lindbergnek írta ezt a művet, aki akkoriban a stockholmi Royal College of Music hallgatója volt. A darab a neves intézmény felkérésére készült – a megbízás célja a kifejezetten harsonára íródott darabok repertoárjának bővítése volt.

Leopold Mozart: Concerto for Alto Trombone (1756)

A 18. század második felének egyik legelismertebb osztrák zenésze az alt trombitán játszó, de hegedülni is tudó Thomas Gschaldt volt. A salzburgi zeneszerzők körülrajongták, a Mozart családdal pedig szoros barátságban állt. Leopold Mozart ezt a Concertot – ahogy több másikat is – kifejezetten Gschaldtnak írta.

Thom Ritter George: Concerto for Bass Trombone (1964)

Abban az időben, amikor Thom Ritter George ezt a Concerto-t komponálta, Paul Hindemith művei és technikája gyakorolta a legnagyobb hatást munkáira. A darabot szerzője közeli barátjának, Robert Brawnnak és egy másik harsonásnak, Emory Remingtonnak ajánlotta.

Eugene Bozza: Ballade (1944)

Eugene Bozza, francia hegedűművész, karmester és kortárs zeneszerző rendkívül gazdag életművének – öt szimfóniát, operákat, kórusműveket komponált – középpontjában a fúvós hangszerek álltak. Bár hazájában rendkívüli népszerűségnek örvendett, külföldön alig ismertek művei. Az ezen az estén elhangzó Ballade a Párizsi Konzervatóriumban tanuló diákok éves versenyére íródott 1944-ben – maga a zeneszerző hosszú éveken keresztül ennek az iskolának a tanára volt. 

Hidas Frigyes: Kettősverseny tenor- és basszusharsonára (1988)

Hidas Frigyes tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, Viski János növendékeként végezte, majd az Ifjúsági Színház karmestere, a Nemzeti Színház zenei vezetője és a Fővárosi Operettszínház zenei igazgatója is volt. Operák, balettek, versenyművek, zenekari és fúvószenekari darabok, vonósnégyesek és fúvósötösök, egyéb kamara- és szólókompozíciók fűződnek a nevéhez, de számtalan film, tévé- és rádiójáték, valamint színházi produkció kísérőzenéjét is ő írta. A műsorra tűzött Kettősversenyt tenor- és basszus harsonára írta.

P. Mascagni: Intermezzo (1890)

Mascagni a Sonzogno cég pályázatára írta a Parasztbecsület operát, amely a pályázatra benyújtott hetven mű közül a legjobbnak bizonyult, így elnyerte az első díjat. Mivel a pályázat kiírása azonban egyfelvonásos operára vonatkozott, az eredetileg kétfelvonásos művet a később híressé vált Intermezzo közbeiktatásával egyfelvonásossá alakította. Ez az Intermezzo hangzik el ezen az estén.

Dubrovay László: Boszorkány-galopp (1998)

Dubrovay László gazdag életműve bőséges kínálat a legkülönbözőbb fúvósegyütteseknek. Az 1998-ban íródott Quintet No. 3  igényes játszanivaló, ugyanakkor izgalmas hallgatnivaló. Dubrovay szerzői attitűdjére jellemző a hangszerek játéklehetőségeinek maximális kiaknázása. A szólódarabokban kikísérletezett sajátos hangzásokat a későbbiekben természetes lehetőségként kezeli. Ezen az estén a mű zárótétele, a Boszorkány-galopp hangzik el. A hangszerelés különlegessége, hogy eltérő hangolású két trombitát alkalmaz; a C-trombita néha par excellence dallamjátszó funkciót tölt be, a B-trombita ilyenkor a kísérőszólamokhoz társul.

Mazura János: Páva ()

Mazura János a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tubaművész diplomát szerzett, jelenleg az Etnofon hangstúdió vezetője, ahol számos klasszikus, népzenei, jazz és világzenei felvételt készített már.

Zarándy Ákos: Breath Metal (2013)

A koncert záró darabját így ajánlja a szerző, Zarándy Ákos: „A Breath Metal Ballad című darab egy garantáltan másfajta élményt kínál, mint a koncert összes többi darabja ezért műismertető helyett inkább egy kéréssel fordulnék a kedves közönséghez: Kérem szépen, hogy felejtsék el, hogy most éppen egy hangversenyteremben ülnek, ahol elismert hangszeres szólisták és zenekari zenészek valamint egy kulturált, műzeneértő közönség veszi Önöket körül! Ehelyett próbáljanak beleilleszkedni egy szabadtéri rock koncert illuminált atmoszférájába, ahol (majdnem) mindent szabad…”