Concerto Open III.

A Magyarországon újdonságnak számító nagyzenekari sorozat, a Concerto Open célja, hogy globális képet adjon Európa és a nagyvilág zenéjéről, azért, hogy a magyar koncertlátogatók is megismerjék az aktuális irányzatokat. A Concerto Budapest ebben a sorozatában a jelenkor leginnovatívabb személyiségeit hozza el Magyarországra, akik nemcsak kreatív alkotók, előadóművészek, zeneszerzők, de jelentős gondolkodók is, akik sokoldalú művészetükkel próbálnak választ adni a jelenkor kérdéseire.

 A sokoldalú brit muzsikus, Thomas Adés
Ezen az estén Thomas Adés lesz a Concerto Budapest vendége, aki nemcsak vezényli majd a zenekart, de a fináléban Haláltánc című, Lutosławski lengyel zeneszerző emlékére írt műve is bemutatásra kerül. Adés az ezredforduló egyik legelismertebb brit zeneszerzője, zongoraművész és karmester is egyben. Zongoristaként nem csak XX. századi szerzőket, de klasszikusokat (pl. Schubert) is játszik, első sikerét 1993-ban – alig 22 évesen -, a londoni Purcell Roomban megtartott szólóestjével aratta. Rendszeres partnere többek között annak a brit csellóművésznek, aki 2014 decemberében szintén a Concerto Budapesttel lépett fel. Nagyzenekari és kamaraművei mellett különösen a Shakespeare-darabon alapuló, Vihar című operájáról híres, amely 2004-es londoni ősbemutatója óta megjárta a világ legnagyobb operaházait.

Prokofjev, Csajkovszkij, Adés – a művekről
Két jól ismert és népszerű orosz zeneszerző egy-egy darabja előzi meg Adés Haláltáncát: Prokofjev Őszi vázlatok-ját Csajkovszkij Francesca da Rimini című szimfonikus költeménye követi (ez utóbbiban a zeneszerző Dante Isteni színjátékának egyik szereplőjén, a Pokol ötödik bugyrában felbukkanó nemesasszonyon  keresztül mutatja be az elátkozott lelkek tragédiáját). A koncert második felében az este legizgalmasabb részéhez érünk, hiszen mindig kivételes és emlékezetes élmény az, amikor egy zeneszerző saját művét dirigálja, ráadásul a Haláltánc Thomas Adés egyik legújabb, 2013-ban íródott műve, így nem csak Magyarországon, de világszerte is alig néhány koncerten volt hallható eddig. A Haláltánc ismeretlen szerzőtől származó szövegének forrása egy 30 méter hosszú falvédő, amely korábban az észak-német Lübeck város egyik templomának falán lógott (sajnálatos módon mára a falvédő már megsemmisült). A szerzeményben két hangon szólal meg a szöveg: a bariton a Halált testesíti meg, míg a másik sokkal lírikusabb hang azokat a lelkeket, akik hiábavalóan próbálnak küzdeni ellene.