1845-től a huszadik század második feléig ível a magyar műveket sorjázó program, amelynek nyitószáma – Szabolcsi Bence szavaival – az első magyar szimfonikus költemény lesz. A Hunyadi László nyitánya lesz ez a kompozíció, amely az opera ősbemutatóját követő esztendőben készült el, mesterien összesűrítve a dalmű motívumait és drámáját. Az erdélyi magyar zeneélet múlt századi kiválósága, Szabó Csaba 1969-ben komponálta meg zenekari dalciklusát Dsida Jenő verseire, többek közt a híres és szívbe markoló Nagycsütörtökre. A mű énekes szólistája a tavaly az Armel Dalverseny megosztott fődíját elnyerő fiatal szoprán, Brassói-Jőrös Andrea lesz. Liszt negyedik szimfonikus költeménye, a Louvre egyik etruszk vázája által ihletett Orfeusz nyomában a fiatal Weiner Leó Farsangja következik majd: Csáth Géza tanúsága szerint e humoreszk már az 1908-as ősbemutatón valósággal megnevettette a közönséget. Akárcsak Ránki György Pomádéja, amely egy hamis történelmi korszak kellős közepén, operaszínpadon és koncertteremben egyaránt arról beszélt, hogy a király meztelen. A koncert karmestere a Kossuth- és Prima Primissima-díjas Medveczky Ádám lesz.