Mihail Pletnyov, Takács-Nagy Gábor és a Concerto Budapest

A Ruszlán és Ludmilla Glinka meseoperája Puskin nyomán, egyben az orosz klasszikus zenei stílus egyik első, emblematikus darabja. Legnépszerűbb része a kirobbanóan energikus hangvételű nyitány, amelynek fő tematikus anyaga az 5. felvonás örvendező kórusának zenéjéből merít, de a mélyvonósok megszólaltatják Ruszlán hatásos szerelmes áriájának témáját is. Az orosz zenekari repertoár ritkábban hallható kompozíciói közül két „első zsenge” következik. Rahmanyinov 17 évesen, Grieg zongoraversenyének bűvöletében komponálta 1. zongoraversenyét.  A darab nagyon különbözik későbbi népszerű 2. és 3. versenyművétől; a kevésbé emlékezetes dallamokért cserébe az 1. fiatalos élénkségével és lendületével lepi meg a hallgatót. Szintén a nagy nyugati kortársak, Mendelssohn és Schumann ihlették Csajkovszkij 1. szimfóniáját, a 26 éves mester munkáját, amelyet egykori tanára, Anton Rubinstein vehemens bírálatot követően rövid úton visszaküldött javításra, átdolgozásra. A mű csak jóval később került közönség elé, és zajos sikert aratott, kritikusai nagyra értékelték kiváló zenekarkezelését, hamisítatlan oroszos hangvételét. Csajkovszkij az első gyermeknek járó elfogultsággal gondolt rá: „bár sok szempontból kiforratlan, alapvetően mégis tartalmasabb és jobb, mint bármelyik másik érettebb művem” – írta egyik levelében.