Csobánka, Baross Péter Közösségi Tér és Könyvtár
Mozart: B-dúr fagott-cselló szonáta, K. 292
Mozart: D-dúr divertimento, K. 136
Mozart: Klarinétötös, K. 581
Miranda Liu hegedű, Kakutani Satoko hegedű, Móré László brácsa, Aranyos János cselló, Klenyán Csaba klarinét, Mohai Bálint fagott
A hangverseny nyitószáma, az ifjú Mozart fagott–cselló szonátája valószínűleg 1775 elején Münchenben készült báró Thaddäus von Dürnitz amatőr fagottos megrendelésére, akinek állítólag ezen kívül más műveket is komponált fagottra és zenekarra. Mohai Bálint, a Concerto Budapest szóló fagottművésze így ajánlja: „Valódi adomány nekünk fagottosoknak és csellistáknak ez a frappáns mű, ami minden kétséget kizáróan ténylegesen Mozart tollából való. Szinte látom magam előtt a 19 éves fiatal mestert, ahogy egy napsütéses délutánon mosolyogva gondolt egyet, s leírta ezt a könnyed három tételes duettet. Mely, mint Mozart műveinek többsége, „egyszerű, de nagyszerű”.
A koncert második műveként felcsendülő a D-dúr divertimento az első abból a három divertimentóból (a divertimento egy szórakoztató kamarazenei műfaj), melyeket Mozart 1772 elején, mindössze tizenhat évesen komponált. A háromtételes darab szólisztikus jellegzetességeket mutat, hangszerelésében a vonósnégyeseket idézi. Olasz mintákat vett hozzá alapul a szerző, de sokban támaszkodott Joseph Haydn és testvére, Michael Haydn kvartett-divertimentóira is.
A két csodálatos darabot követően zárásként megszólaló kvintett, melyet Mozart egy levelében Stadler-kvintettnek nevezett, 1789-ben született. Az elnevezés Anton Stadler, „a kitűnő klarinétos és könnyelmű barát” személyére utal, akinek több művét is ajánlotta a zeneszerző. Az A-dúr alaphangnem Mozartnál rendszerint a boldog szerelemmel függ össze, az ötösben a klarinéton megszólaló dallamok az operák szerelmi jeleneteit idézik.
A program ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. Cím: Csobánka, Béke út 4.
