"Nagy szükség van a művészetre, amely segít felülemelkedni az egyre nehezebben megélhető hétköznapokat, tehát nem kevesebb klasszikus zenére van szükség, hanem még többre."
- Júniusban hat állomásból álló angliai turnén vett részt a Concerto Budapest, milyen eredménnyel zárult, mik voltak a tanulságok?
- A zenekar vezetőjeként nem feltétlenül csak az én megítélésem a mérvadó. Fantasztikus koncerttermekben léptünk fel, nagyszerűen játszott a zenekar, magával ragadta a közönséget, és álló ovációt kaptunk mindenütt. Még el sem indultunk hazafelé, máris visszahívtak minket az Egyesült Királyságba. Ez szokatlan, általában a sikeres turnék után is két-három évente szerveznek újabb turnét az ügynökségek, de nagyon felfigyeltek a Concertóra, és jövő szeptemberben újabb koncertsorozatra várnak vissza minket. Az idén három jelentős mű volt a koncertek súlypontjában: Bartók Concertója, Beethoven V. szimfóniája, és Mozart nagy A-dúr zongoraversenye Angela Hewitt közreműködésével, valamint Kodály Galántai táncok és Enescu első rapszódiája. Most tárgyalunk a jövő évi programokról.
- Segíthet a túlélésben? Nemrégiben hangzott el egy – ha nem is a területért felelős, de mégiscsak fontos szerepet betöltő, a kormány által kinevezett – kultúrpolitikustól, hogy sok a szimfonikus zenekar.
- Magyarországon régóta túlsúlyban van a szórakoztatóipar, véleményem szerint nagyobb szükség volna több klasszikus zenére, és általában több művészetre, mert az felemeli a társadalmat. Erre ma nagy szükség van! Egy műveltebb, magasabb érzelmi intelligenciájú ország hatékonyabban képes működni, termelőképessége is magasabb. A művészetekbe és az oktatásba fektetett energiák jobb életminőséget adnak, ami sokszorosan térülhet meg a gazdaságban. Magyarország országimázsa szempontjából kiemelkedő szerepben lehetne a zeneművészetünk: sok világhírű muzsikusunk van ma is, akik tenni tudnak az országért, Magyarország jó hírnevéért. Ezért ezt az egyedülálló lehetőséget, amit a magyar klasszikus zene ad, nem csorbítani kell, hanem támogatni. Kiemelkedő zenei vezetők és hosszú távon biztosított méltó támogatás mellett több magyar zenekar is képes lenne bejutni a zenei Bajnokok Ligájába.
- A napokban Mozart-műsorral járták körbe a Balatont, ami egy nagyobb lélegzetű projekt, a Mozart Planet része. Mi ennek a lényege?
- Öt éve indítottuk el a nagyon sikeres MozArt napot a Zeneakadémián, és arra gondoltam, hogy ha Mozartot elvinnénk mindenfelé az országban, olyan helyekre is, ahol ritkán hallanak zenét, örömet tudnánk szerezni az embereknek. Mozart az összes létező emberi érzelmet és karaktert a legegyszerűbben és a legcsodálatosabban tudta kifejezni a hangjaival. Mindenkinek a szíve mélyén van egy titkos hely, ahol a jóság lakik. Ilyen a Mozart Planet, egy különleges bolygó ahová bárki eljuthat: itt nem kell félni semmitől, nem érhetnek csalódások, biztonságban lehetünk. Mozart muzsikája mindenkit megérint, életörömet, harmóniát sugároz, és boldoggá tesz. Végtelen táplálékot ad a szeretetnek. A világ sokkal jobb lesz, ha több Mozartot hall, de ha valaki csak egy órát hallgatja, utána biztosan lesz egy jó hete. A Balatonnál 8 településen mutatkozott be a Mozart Planet, és mindenütt nagyszerű, lelkes közönség előtt zenélhettünk. Hatalmas volt az érdeklődés, olyan sokan jöttek, hogy nem fértek be a templomokba, kintről hallgatták a koncerteket. Folytatni fogjuk, érezhető volt, hogy erre nagy szükség van. A MozArt Planet koncertjei ingyenesek, de a helyi közösségépítéshez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy a hangversenyeken önkéntes adományokat gyűjthetnek a közönség körében, amit azután a helyi közösség számára fontos ügyekre fordíthatnak.
- Az augusztus végi Arcus Temporum fesztiválnak ön a művészeti vezetője. Ez a Pannonhalmi Főapátság tereiben zajlik, ahol szintén játszik a zenekar. Milyen eszmeiséget képvisel ez az esemény?
A Pannonhalmi Bencés Főapátság rendezi meg az Arcus Temporum művészeti fesztivált, idén 18. alkalommal. A monostort 996 -ban alapították, és több mint ezer éve imádkoznak itt a szerzetesek a magyarságért. Ebben a különleges kisugárzású történelmi térben találkozik minden évben a hit és a művészet, valamint a régi és az új. Ebben az évben a fesztivál fő zenei vendégei, Johann Sebastian Bach és Lera Auerbach között jönnek létre az időívek. Idei mottónk a megújulás. A megújulásra manapság mindenkinek, minden családnak szüksége van, hívőknek, nem hívőknek egyaránt, az egész világon. Hogyan tudjuk megújítani magunkat, az életünket? Konkrétan és átvitt értelemben is azon gondolkodunk, mivel fogunk fűteni? Bach és az orosz származású amerikai zeneszerző, Lera Auerbach művészetében két, látszólag egymástól távollévő világ találkozik, és új dimenziót nyitva új jelentést adhat egymásnak. Lera nem csak zeneszerzőként lesz jelen, zongoristaként is fel fog lépni, igazi színes, izgalmas reneszánsz művészegyéniség.
- Gondolom, a kortárs zene különösen fontos az ön számára, hiszen külön Ligeti Ensemble is működik a zenekaron belül. Az ő századik születésnapját hangversennyel ünnepli a zenekar. Többet foglalkoznak mai zenével, mint a többiek?
Nem tartom számon, hogy mások mennyit játszanak, és magát a kortárs kifejezést sem szeretem, mert pejoratívnak érzem. Szerintem a kortárs zene is klasszikus, csak még nem volt ideje régivé válni. Léteznek kortárszene specialisták, de korunk zenéjéhez ugyanolyan alázattal, odaadással, nyitottsággal kell közeledni, mint a klasszikusokhoz. Annak hiszem el, hogy jó kortárs előadó, aki Beethovent és Schubertet is jól játszik. A mai zene nélkül nincs se jövő, sem múlt: a zene evolúciós művészet, halljuk benne a múltat és megmutatja a jövőt, csak meg kell tanulni ezt felfedezni, kihallani, előhozni. A közönséget pedig nem szabad lebecsülni, hittel kell közvetíteni felé az újat, még akkor is, ha elsőre nem igazán érti. Valamikor minden zene kortárs volt, és a saját korában sem feltétlenül talált elismerésre, de minden új mű bemutatásakor a kultúra újjászületése zajlik. Ligeti egyedülálló zseni volt, rendkívül fontos számomra. Boldog vagyok, hogy ismerhettem, az egész világon sokat játszottam a műveit. Bár ő már nincs velünk, a művészete jelen van, amit akár minden nap megújíthatunk. Szóval, mit is jelent az, hogy valami kortárs?
- Azonban az, hogy a most következő évadtól Eötvös Péter első vendégkarmestere lesz a zenekarnak, szintén a kortárs vonalat erősíti? És mi lesz a szerepe a zenekar munkájába szintén ősztől rezidens művészként bekapcsolódó Mihail Pletnyovnak?
Korunk két meghatározó muzsikusa csatlakozik a Concerto-műhelyhez. Eötvös zeneszerzőként és karmesterként, Pletnyov zongoraművészként és karmesterként. Ezzel két univerzális művésszel mi is és a közönség is tovább gazdagodik. Felmérhetetlen jelentősége van számunkra annak, hogy Eötvös saját betanításában adja elő kompozícióit, valamint az általa választott különleges repertoárt, mint ahogy annak is, hogy Pletnyov személyében a világ talán három legjobb zongoristájának az egyike és egy fantasztikus karmesteregyéniség fog velünk rendszeresen együtt muzsikálni. A sztárvendégeink közül kiemelném Oksana Lyniv fiatal ukrán karmestert, aki először lép fel a Concertóval. Valamint három zongorista fenomént: a francia Lucas Debarguet, az amerikai Jonathan Bisst, és a Magyarországon is nagyon népszerű orosz Nyikolaj Luganszkijt, akivel Chopin mindkét zongoraversenyét előadjuk.
- Van annak valamilyen különlegessége, ha egy karmester – Oksana Lynviv – nő? Az elmúlt nagyjából másfél évszázadban, amióta a szakma önállónak mondható zenészfoglalkozásként is létezik, nagyon kevés erre a példa.
Egyáltalán nem gondolom, hogy jelentősége lenne annak, hogy a karmester milyen nemű, egyedül az számít, milyen zenész. Egy Mozart-műben egyik pillanatban nőként, a másikban férfiként szólalok meg, akik a dallamokon keresztül egymással beszélgetnek. Amikor valaki játszik, nincs jelentősége annak, kicsoda, mert nem az, aki: azzá kell válnia, amit játszik. Egy zenekarban megvalósulhat az ideális demokrácia, ami a politikusoknak is például tud szolgálni: amikor a szabadság nem azt jelenti, hogy mindent szabad, hanem azt, hogy egy közös, magasabb rendű cél érdekében mindenki együttműködik egymással, hol szólistaként rövidebb-hosszabb szakaszokban, hol pedig az összhangot erősítő egyszerű hangok megszólaltatójaként. Egy mindenkiért, mindenki egyért! De ahhoz, hogy az egész jól szólaljon meg, szükség van egy hiteles karmesterre, vezetőre, legyen az akár férfi, akár nő.
Az interjút készítette Varga Péter
Eredeti cikk: https://nepszava.hu/3166642_a-muzsika-vedelmeben
