2025 őszén a Concerto Budapest a Magyar Kincsek Ünnepét Bartók Béla emlékének szenteli, a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából. A Magyar Kincsek Bartók Ünnep névre keresztelt háromnapos fesztivál szeptember 26-án kamaraesttel veszi kezdetét a Budapest Music Centerben, majd a Zeneakadémián négy nagyszabású hangversenyen Bartók emblematikus zenekari művei, köztük valamennyi versenyműve megszólal Baráti Kristóf, Balázs János, Berecz Mihály, Ránki Fülöp, Kelemen Barnabás, Szűcs Máté és Perényi Miklós előadásában.
A fesztivál programját két különleges vokális alkotás teszi teljessé: a ritkán hallható Falun az Angelica Leánykar közreműködésével, és a mélységeiben máig titokzatos A kékszakállú herceg vára Vörös Szilvia és Sebestyén Miklós szólójával.
"Meggyőződésem, hogy Bartók szellemisége és művészetének üzenete Európa szellemi megújításának egyik példája és motorja lehet egyben" – vallja Keller András, a Concerto Budapest főzeneigazgatója. A Bartók Ünnep házigazdája Batta András, a Magyar Zene háza igazgatója lesz.
"A hazaszeretetet fiatalkoromban Bartóktól kaptam, az ő zenéje mutatta meg nekem, milyen a hazám, rajta keresztül éreztem rá a népzenére, vagyis a népünk zenéjére, mert Bartók írta a mi népünk zenéjét, ő tudta talán legjobban kifejezni, milyenek vagyunk. Rajta keresztül éreztem meg a gyökereimet, népünk küldetését.
„Időszerű felvetni a kérdést, hogyan sáfárkodik [Bartók] hagyatékával szűkebb hazája, Magyarország. Felhasználja-e saját kultúrája emelésére, táplálására, merít-e belőle annyit, amennyit meríthetne?”
– kérdezte Kodály Bartók halálának tizedik évfordulóján, majd így folytatta: „Erre a kérdésre ma is nemmel kell felelnünk. Mi ennek az oka? Egyrészt egyénisége, másrészt a hazai zenei műveltség állapota. […] Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltétele a zeneileg művelt ország. Ennek munkálására kell összefogni minden tényezőnek. Ha majd egykor azokhoz is eljut művészete, akiktől ered: a néphez, s az megérti: akkor lesz magyar zenekultúra, akkor lesz igazán boldog a nép.”
Bartók a legegyetemesebb és egyben a legújítóbb alkotója a magyarságnak. Művészete a klasszikus beethoveni hagyományra épült, újjáteremtette a magyar nemzeti zenét, és új európai nyelvet hozott létre. Ez az új művészet elsősorban a Kárpát-medence népdalkincséből sarjadt ki, az itt élő népek zenéjének sajátos fordulatait ötvözi a nyugati zenei hagyománnyal, szintézist teremtve különböző zenei világok között.
Meggyőződésem, hogy Bartók szellemisége és művészetének üzenete Európa szellemi megújításának egyik példája és motorja lehet egyben.
Jelentőségét majd akkor fogjuk megérteni, ha mindannyian meghalljuk zenekari Concertójának kezdetén a mélyvonósok dallamában Magyarország sorsának tragikumát. Ha meghalljuk, meg is értjük, ki ő nekünk."
Keller András
