„A legnagyobb művem, amit valaha írtam” – utólag így jellemezte Beethoven a Missa solemnist, amely eredetileg pártfogója, az olmützi érsekké kinevezett Rudolf főherceg beiktatását ünnepelte – volna. Csakhogy a kompozíció mind monumentálisabbá vált Beethoven keze alatt, aki a munkáját hátráltató kötelezettségekre és mindennapi vesződségekre hivatkozva így mentegetőzött: „Az adott körülmények között Őfensége nem csodálkozhat azon, hogy a mise nem fog időben elkészülni”. Így aztán Rudolf főherceg már három éve gyakorolta érseki tisztét, mire 1823-ban megismerkedhetett a Missa solemnis partitúrájával. A teljes mű ősbemutatójára így nem Olmützben, s még csak nem is Bécsben, hanem Szentpéterváron került sor 1824 áprilisában, ám még hosszú évekbe telt, amíg ez a minden szempontból nagy, igényes és rendhagyó alkotás elfoglalhatta méltó helyét a koncertrepertoáron, s amíg megvalósulhatott Beethoven óhaja, amit a Kyrie tétel fölé írt: „Szívből jött, találjon is utat a szívekhez”. Az előadóktól oly sokat követelő remekmű emelkedett és átszellemült megszólaltatását ezen a koncerten Vashegyi György irányítása szavatolja majd.