Fotó: Csibi Szilvia

Ha Perényi Miklós Bachot játszik, az minden alkalommal zenetörténeti pillanat. Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is. Casals nagy jelentőségű interpretációi óta a hat szólószvit a csellisták tudásának mércéje, megkerülhetetlen próbatétel. A hat szvitből csupán kettő moll, a 2. szvit kiváltképp tragikus és dacos hangvételű. Hat tételből áll: Prelúdium, Allemande, Courante, Sarabande, Menüett és Gigue. A drámai d-moll szóló után fényes – de azért megállás nélkül az ellentétekkel játszó – C-dúr kamarázás következik. Az 1828-as négytételes vonósötös Schubert utolsó kamaradarabja, amelyet csak a szerző halála után mutattak be és jelentettek meg. Schubert művében a vonósnégyeshez rendhagyó módon nem brácsa, hanem még egy cselló csatlakozik, ezért gyakran csellókvintettként is emlegetik. Az első cselló egyenrangú az első hegedűvel, a két cselló pedig nemegyszer párbeszédbe kezd. A terjedelmes nyitótétel, a filmekből is ismert Adagio és a korálszerű középrésszel rendelkező vad Scherzo után magyar vonásokat mutató finálé zárja Schubert és a kamarairodalom egyik legszebb alkotását.

A Concerto Budapest 2023-ban első alkalommal tartja meg kétnapos csellófesztiválját, a Concerto Csellóünnepet, magyar művészek főszereplésével. A 2021-ben megrendezett Viva La Viola! – a brácsát éltető tematikus nap – után a csellófesztivállal Keller András hagyományt kíván teremteni. A közönség a kétnapos fesztiválon a hangszer szinte összes jelentős képviselőjét meghallgathatja. Triók, vonósnégyesek, különböző kamarazenei felállások, kamarazenekari művek és nagyzenekaros csellóversenyek is hallhatók lesznek, hisz a Concerto Budapest célja e csodálatos hangszer ünneplése két teljes napon keresztül.