fotó: Felvégi Andrea

Az egynapos fesztivált a Keller Quartet néhai brácsaművésze, Gál Zoltán tiszteletére rendezte idén a Concerto Budapest, de emellett két zeneszerző életművének is emléket állítottak. Ligeti Györgytől a Három darab két zongorára című kompozíció hangzott el a nyitókoncerten, este, az Opus Jazz Clubban pedig a Hat bagatell a Musica Ricercatából, valamint Csalog Gábor, Kondor Ádám, Tihanyi László és Jeney Zoltán erre reflektáló művei.

A másik fókusz a 2019-ben elhunyt Jeney Zoltán életműve volt, aki idén lenne nyolcvanéves. Tőle több kamaraműve mellett a Szindbád-szvit csendült fel, melyet Huszárik Zoltán legendás filmjéhez írt zenéjéből komponált.

A Concerto Budapest Kossuth-díjas zeneigazgatója, Keller András számára kiemelten fontos, hogy mindig újat kínáljon a közönségnek, és megpróbálja közelebb hozni a hallgatósághoz korunk zenéjét. A tizenegy ma élő zeneszerző – Balogh Máté, Csalog Gábor, Csapó Gyula, Alessio Elia, Eötvös Péter, Kondor Ádám, Perényi Miklós, Szentpáli Roland, Dobrinka Tabakova, Tihanyi László és Zarándy Ákos – művei közül a hét ősbemutató a rendezvény hagyományainak megfelelően ezúttal is a különböző alkotói generációk találkozását jelenítette meg.

A koncerteken a Keller András és a Concerto Budapest égisze alatt született formáció, a Ligeti Ensemble művészei léptek fel, kiegészülve kiváló szólistákkal és kamarazenészekkel, a karmesteri pulpituson pedig Keller Andrást, Tihanyi Lászlót és Dubóczky Gergelyt üdvözölhette a közönség.

Dubóczky Gergely három ősbemutatót is vezényelhetett: egy Balogh Máté-, egy Perényi Miklós- és egy Csapó Gyula-művet. „A Csapó-zongoraverseny partitúrája eddigi szakmai életem messze legbonyolultabbja, 75 perces hosszúságával az előadók számára is maratoni volt. Cserébe viszont elképesztően izgalmas hangzások és dimenziók tárultak fel számunkra is ezen a hosszú úton, és a végén érezni lehetett, hogy a közönséggel együtt éltük meg a felfedezés örömét” – fogalmazta meg a karmester, hozzátéve, hogy a Hallgatás Napját mindig „elképesztő pezsgés és izgalom” lengi körbe, és lehetőséget ad a sokféle zeneszerzői gondolat és habitus közötti párbeszédre is.

Miranda Liu, a Concerto Budapest koncertmestere Eötvös Péter két, szólóhegedűre írt darabját, a Para Palomát és az A Callt adta elő, illetve a zenekari művekben is játszott. A hegedűművész szerint ez a nap – a próbaidőszakkal együtt – különböző hangzásvilágokba repítette a zenészeket, amelyek mindegyike különleges zenei élménnyel ajándékozta meg őket. „Minden mű teljesen eltérő, és egyedi játékstílust igényel. Míg általában a zenekarban nagy létszámú zenészek játszanak együtt, a Hallgatás Napja együttesekről szól, ahol közelebb kerülünk egymáshoz, és olyan érzést tapasztalunk meg, mintha kamarazenét játszanánk” – idézte fel Liu.

Kaczander Orsolya fuvolaművész, aki nyolc darabban is játszott, a fesztivál kapcsán azt emelte ki, hogy a nap végére a sokféle mű és zenei feladat egy hatalmas katarzisban csúcsosodott ki számára. „Egy olyan közös alkotást hozunk létre, ami nagyon egyedinek számít a mai világban. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen kiváló kollégákkal játszhatok együtt, rendkívüli húzóerőt jelentenek. Ugyanakkor magunkban is hatalmas energiákat kell ahhoz mozgósítani, hogy helyt tudjunk állni.”

Mohai Bálint fagottművész számára az idei Hallgatás Napja abból a szempontból is kiemelkedő volt, hogy több műben is felléphetett szólistaként. Először Hindemith ritkán felcsendülő trombita-fagott kettősversenyében játszott Devecsai Gábor trombitaművésszel és Tihanyi László vezényletével. Este pedig Tihanyi Három bagatell fúvósötösre című művében is közreműködött. A Ligeti György emlékének ajánlott darab először szólalt meg Budapesten. Mohai a nap programjából szintén kiemelte Csapó György zongoraversenyét, amely „az első próbán egy felfoghatatlan, óriási univerzumnak tűnt, de a koncerten minden értelmet nyert.” Arra a kérdésre, hogy másképp kell-e felkészülni a Hallgatás Napjára, mint más koncertekre, a fagottművész így válaszolt: „A kortárs műveknél extrémebb játékmódokat is fel kell eleveníteni, ami mindenkinek ott van valahol a tarsolyában. A fagotton különösen sok effektjátékmód van, amit a Hallgatás Napján sokszor kellett alkalmaznom.”

A fesztivál idei zárókoncertjét a Concerto Budapest a háború és a terror áldozatai emlékének ajánlotta, ezért a műsorba melankolikus hangulatú művek kerültek. A koncert egy Leonard Bernstein-felvétel bejátszásával kezdődött, amelyben a legendás amerikai karmester-zeneszerző Beethoven 9. szimfóniája kapcsán a béke és a testvériesség fontosságára hívta fel a figyelmet, és rávilágított arra is, hogy az emberiség szüntelenül harcol egymással. Ezt követően egy Beethoventől Messiaenig terjedő műsort hallhatott a közönség, többek között elhangzott Ravel Kaddisha, Hindemith Trauermusikja és Richard Strauss Metamorfózisok című műve, amelyet a zeneirodalom legszomorúbb alkotásának is neveznek. A koncert után mindenki megrendítő, de egyben felemelő élménnyel gazdagodva távozhatott a BMC-ből.

A Hallgatás Napját már 2019-ben és 2021-ben is élőben, több mint tíz kamerával közvetítette a Szabó Stein Imre vezető rendező által irányított csapat a The Violin Channel, később pedig a Papageno Facebook-, valamint YouTube-csatornáira, mely platformok idén is rengeteg nézőhöz juttatják el a koncertek élményét itthon és világszerte.

A teljes cikk a Papageno oldalán olvasható.