"Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a művészet – a történelem során – soha nem volt biztonságban. Aki kulturális értékteremtésre adja a fejét, elsősorban abból a szenvedélyből teszi, hogy másoknak adjon. Hogy megénekelje, ábrázolja, elmesélje a világot, amiben él. Tehát a művészetet maga a társadalom tartja el, és ez bizony alapvetően függő viszonyban van az adott társadalom szellemi igényeivel, annak nívójával. A politikában is egyszerű emberek vannak, nem istenek, akik a társadalom egészéért vállalnak felelősséget. Nem várhatjuk el tőlük, hogy a művészek fejével gondolkodjanak. A politika világában az előrehaladást elsősorban anyagi források által képzelik el, míg a művészet világában a szellem és a lélek fejlődése áll a középpontban. Nekünk az a dolgunk, hogy jól tudjuk elmagyarázni azt, hogy csak az anyagi és a szellemi javak és értékek egyensúlya képes a világot fenntartani. Most az egyensúly felbomlásának vagyunk tanúi. A folyamat már régen kezdődött, de jelenlegi szakaszában a világ fennmaradása is kockára kerülhet. Az elmúlt harminc évben komoly kulturális hanyatlás következett be. „Kultúra annyi, mint tanulás: megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű” – ahogyan Kodály Zoltán fogalmazott."

 A teljes interjú a Kultúra.hu oldalán olvasható.