"A magyarországi klasszikus zenei élet Európában egyedülálló jelenség. A szcéna az egész világon reformokra szorul, mindenki keresi a jövőbe vezető utat. Egyre inkább az derül ki, hogy az egészséges működéshez rugalmasság kell. Az ideális művészeti szervezet olyan, mint egy amőba, amely bármilyen alakot fel tud venni, és bármilyen irányba el tud indulni, ha a helyzet úgy kívánja. A magyar viszonyokhoz szokott, sikeres, itthoni együttesek már évekkel ezelőtt megtanulták ezt. Persze nem mindenki ugyanabból a receptből főz, hiszen adottságaik és lehetőségeik teljesen eltérőek." - Keller Andrást Merényi Dániel, a Telex.hu munkatársa kérdezte. A teljes cikket a Karakter oldalán IDE kattintva olvashatják.
Keller András – Fotó: Merényi Dániel / Telex
Az biztos, hogy előre betonba öntött tíz koncert, két vendégszólista, egy vendégkarmester és két vendégszereplés az életben maradáshoz a kötelező minimum, de ma már kevés. A mai világban a muzsikusoknak, de legfőképpen a közönségnek is több stimuláció kell. Ebből sarjadtak a crossover projektek, korszakok és műfajok egészséges keveredése, kamarazenélés szórakozóhelyeken, lakáskoncertek, összművészeti események és a fesztiválok. Ez utóbbi hallatlan népszerűségnek örvend Magyarországon, és a Concerto Budapest is felismerte ezt. A múlt szeptemberi háromnapos Bartók Ünnep, a januári, szintén háromnapos A Hegedű Ünnepe mind ilyen fesztivál. A közönség imádja az egynaposokat is, elég a Müpa-maratonra gondolni. A Concertónál két ilyen állandóan visszatérő egynapos is van, a kortárs zenét felkaroló A Hallgatás Napja és az idén kilencéves Mozart-nap.
Miért éppen Mozart?
Nem emlékszem már, hol olvastam egyszer egy zenekarról, ami többheti kortársmű-előadás után, az utolsó koncerten így sóhajtott fel: „Nem játszhatnánk most egy kis Mozartot?” A Concerto Budapest életében főszerep jut a komponistának. Ötven magyarországi városon és falun kívül nyolc európai városba is elviszik – többek között – a salzburgi zseni zenéjét a Mozart Planet sorozattal, de így hívják a podcastcsatornájukat is.
Miért Planet?
Keller András: Szerintem valamennyiünk életében kell legyen egy olyan titkos bolygó, ahol az ember boldog lehet, ahol nem érhetik csalódások. Ahol nem kell félni, hogy becsapják, vagy valami rossz történik. Mindannyian vágyunk ilyenre. Természetesen A kis herceg is benne van, hiszen többnyire ismert a gyönyörű története. Arra gondoltam, hogy a Mozart Planet lehet egy olyan hely vagy állapot, ahová mindenki elutazhat, és ott jól érezheti magát. A mai világunkban szerintem arra, hogy jól érezhessük magunkat, rettenetesen nagy szükségük van az embereknek. Valóban szükségünk van, nem csak az általános békére, hanem a mindennapi békére.
Ebben a városban, ahol élünk, nagyon-nagyon pörög a világ, az emberek feszültek, ingerültek. Bár ez része talán a nagyvárosi életnek, de például Bécs is nagyváros, ott mégis egy kicsit lazábban vannak. Csak azt akarom mondani, hogy nálunk tényleg feszült az élet, és hogy szükséges lenne valahol védve lenni ettől. Mozart zenéje tényleg több, mint zene. Valahol egyszer azt mondtam, hogy isteni eredetű. Lehet, hogy közhelyes, de vállalom: úgy érzem, Mozart vissza tudja adni nekünk az elveszett Paradicsomot. Nagyon fontos lenne az embereknek ez.
Az ő zenéjét nem kell megmagyarázni, nem kell hozzá semmi. Gondolkodni sem kell, csak egyszerűen engedni, hogy átitasson valamennyiünket.
De ahhoz, hogy erre mi alkalmasak legyünk, tudnunk kell magunk mögött hagyni a különböző, mindennapi létünket frusztráló dolgokat. Azt gondolom, hogy a komolyzene legfontosabb feladata jóra tanítani az emberiséget. Ez a legcsodálatosabb felnőttkori tanulás. Az életet tanuljuk általa, hogy boldogabbak lehessünk, hogy ezt az örömöt át tudjuk adni a gyerekeinknek, a kollégáinknak, a környezetünknek, egyáltalán, honfi- vagy embertársainknak. Ez lehet, hogy így, szavakban mindig olcsóvá válik, amikor megpróbálom megfogalmazni, de ezért vagyok zenész.
Nekünk az a dolgunk, hogy fölemelhessük egy kicsit a világot. Erre most, a mai veszélyes és feszült korban nagyon nagy szükség lenne, ezt mindannyian tudjuk. Ha több jó történik, kevesebb rossz: ha több Mozart, akkor kevesebb háború. És még egy, ami nagyon fontos: Mozartot mindenki haza tudja vinni magával, mert szeretetté válik az emberben. Semmilyen más tulajdonunk nincs, csak a szeretetünk. Minden mást el lehet venni, föl lehet robbantani, el lehet pusztítani, de a szeretetünket nem. Én azt tudom mondani mindenkinek, és nem mint a nagy bölcs, hogy arra az egyre, ami valóban a miénk, arra kellene vigyázni. Mert sokkal fontosabb minden másnál.
