A Concerto Budapest egész napos programsorozata | Művészeti Vezető: Keller András | Házigazda: Batta András
Mozart: B-dúr szonáta fagottra és csellóra K292
Mohai Bálint fagott, Kokas Dóra cselló
Mozart: Varázsfuvola esszencia (Johann Wendt átirata)
Keller Quartet (Keller András, Kokas Katalin hegedű, Szűcs Máté brácsa, Kokas Dóra cselló), Kaczander Orsolya fuvola
Mozart: F-dúr oboanégyes K. 370
Keller András hegedű, Szűcs Máté brácsa, Fenyő László cselló, Albrecht Mayer oboa
Mozart: g-moll vonósötös K. 516.
Keller Quartet (Keller András, Kokas Katalin hegedű, Szűcs Máté brácsa, Fenyő László cselló) Maxim Rysanov brácsa
A délutáni koncert első részében két mű szólal meg. Elsőként a Haydn stílusának hatása alatt született B-dúr szonáta fagottra és csellóra (K. 292), mely nyomtatásban csak Mozart halála után látott napvilágot, pedig már 1774–1775 fordulóján megírta Münchenben. Megrendelője egy amatőr fagottos, Thaddäus von Dürnitz báró volt. Ezen a hangversenyen Kokas Dóra csellóművész és Mohai Bálint, a Concerto Budapest vezető fagottművésze adja elő a művet. Ő mondta róla a következőket: „Szinte látom magam előtt a tizenkilenc éves fiatal mestert, ahogy egy napsütéses délutánon mosolyogva gondolt egyet, s leírta ezt a könnyed háromtételes duettet.”
A koncert második darabja Mozart utolsó operájának, A varázsfuvolának a zenei világát idézi fel, a mű esszenciájával ajándékozva meg a közönséget. A mester kortársának, Johann Nepomuk Wendt cseh zeneszerzőnek és oboaművésznek köszönhetjük ezt az átiratot, melyet a Keller Quartet művészei (Keller András, Kokas Katalin hegedű, Szűcs Máté brácsa, Kokas Dóra cselló) és Kaczander Orsolya, a Concerto Budapest szólamvezető fuvolaművésze szólaltat meg.
A szünet után kerül sor Mozart F-dúr oboanégyesére (K. 370), melyet a címben is jelzett fúvóshangszer mellett hegedű, brácsa és cselló ad elő. A darab 1781-ben íródott Münchenben, az Idomeneo című operával egy időben. Ihletője Friedrich Ramm virtuóz oboaművész volt, aki Mannheimban lett Mozart barátja. A kvartettet a koncerten Keller András (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Fenyő László (cselló) és Albrecht Mayer, a Berlini Filharmonikusok vezető oboaművésze előadásában hallgathatjuk meg.
A délutáni koncert zárásaként a g-moll vonósötös (K. 516) hangzik fel a Keller Quartet (Keller András, Kokas Katalin hegedű, Szűcs Máté brácsa, Kokas Dóra cselló) és a Concerto Budapest visszatérő vendége, Maxim Rysanov ukrán brácsaművész tolmácsolásában, ugyanis a műben két brácsa is szerepet kap. „Az első tételek tragikuma és az utolsó tétel ujjongása ugyanabból a forrásból ered: a túlfeszítettség, amely a művészt szorongatta, egyidejűleg felfokozott életérzéssel töltötte el őt” – írta az 1787-ben keletkezett kamarazeneműről Hermann Abert német zenetörténész.
A Mozart-napról
A Concerto Budapest 2018 óta évről évre egynapos koncertsorozatot szentel a klasszikus zene örök kedvencének, Wolfgang Amadeus Mozartnak, vagyis inkább a mi közös és olthatatlan Mozart-rajongásunknak.
Így történik ez 2025 márciusának első vasárnapján is. Kamaraművektől a versenyművekig számtalan műfaj reprezentálja
az egymást követő koncerteken Mozart művészetét. A nap idei sztárvendége Angela Hewitt, a Concerto Budapest visszatérő vendégművésze. A zenekar tagjai, szólistái mellett fellép még Albrecht Mayer a Berlini Filharmonikusok kiemelkedő szólóoboistája, Simon Izabella jóvoltából pedig – immár hagyományos jelleggel – idén is izgalmas programmal várjuk a gyermekeket.
„ Világos, tiszta, szép emlékként marad meg
bennem ez a nap egész életemen át. Mintegy
távolról, halkan csengnek még fülembe
Mozart muzsikájának varázshangjai.”
Így írt kétszáz éve Franz Schubert egy napjáról, amelyet nagy és általa olyannyira csodált pályaelődjének zenéjével töltött. Jó eséllyel mi mindannyian valahogy így emlékezhetünk majd vissza erre a mozarti vasár- és ünnepnapra, melynek házigazdája 2025-ben Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója lesz.
