A hangverseny műsorán szereplő darabok közül a D-dúr divertimento született a legkorábban. Ez az első abból a három divertimentóból (szórakoztató zenei műfaj), melyeket Mozart 1772 elején, mindössze tizenhat évesen komponált. A háromtételes darab szólisztikus jellegzetességeket mutat, hangszerelésében a vonósnégyeseket idézi. Olasz mintákat vett hozzá alapul a szerző, de sokban támaszkodott Joseph Haydn és testvére, Michael Haydn kvartett-divertimentóira is.

A salzburgi pályatárs, Michael Haydn fontos szerepet játszott a G-dúr duó megszületésében. Ő készítette ugyanis azt a sorozatot hegedűre és brácsára, amelyet Mozart kiegészített 1783-ban a maga két vonósduójával. A két zeneszerző munkája olyan összhangot mutat, hogy amikor a teljes ciklust bemutatták, a megrendelő, Colloredo érsek sem tudta megkülönböztetni őket egymástól. Ugyanakkor megállapítható, hogy amíg Haydn nagyobb hangsúlyt fektet a hegedű szólamára, Mozartnál kiegyenlítettebb a zenészek közötti feladatmegosztás.

Az F-dúr oboakvartett Friedrich Ramm, a müncheni zenekar bravúros oboaművésze számára készült 1781-ben. A szólóhangszer mellett hegedű, brácsa és cselló vagy nagybőgő szerepel ebben a kompozícióban, amely rendkívüli virtuozitást követel a szólistától. Bár kamarazenekari darabról van szó, a technikai nehézségek és a szólamok kezelése miatt versenyműre emlékeztet, melyben a kamarapartnerek töltik be a kíséret szerepét.

A program ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. Cím: Balatonszemes, Gárdonyi Géza u. 7.