Promenád koncertek: Zongoraverseny és szimfónia

A koncertre nincs több szabad hely, további regisztrációra nincs lehetőség. A többi ingyenes Promenád koncetre is szeretettel várjuk közönségünket! 

Élete legelfoglaltabb és legsikeresebb korszakát élte Mozart 1784 és 1786 között. Egyrészt a Figaro házasságával foglalkozott, másrészt saját koncertjei számára ontania kellett magából a zongoraversenyeket, amelyekkel nemrég teljesen elcsavarta a bécsi közönség fejét. Csak 1784-től 1786-ig egy tucat zongoraversenye készült el, köztük a K 488-as A-dúr, amelynek bemutatójára szokás szerint a zeneszerző szólójával került sor. Ez Mozart egyik legkorábbi darabja, amelyben az oboák helyét klarinétok veszik át, a trombiták és dobok pedig teljesen hiányoznak, ami más hangszínt és bensőséges, már-már kamarazenei jelleget kölcsönöz a műnek. Mozart érzelmileg igen intenzív zongoraversenye után Beethoven egyik emblematikus kompozíciója, a gyászos c-mollból induló, ám diadalmas C-dúrban záró 5. szimfónia hangzik el. A zeneszerző tanítványa és titkára, Schindler szerint a műben a hős viaskodik sorsával. Bár Schindler korántsem számít a legmegbízhatóbb forrásnak, a szimfónia négyhangos nyitómotívuma úgy vonult be a köztudatba, mint az ajtón kopogtató sors jelképe. A darab komponálásának idején, 1808-ban mindenesetre Beethoven már javában küzdött a maga végzetével, a hallásromlással – például a művészet erején keresztül.