Sosztakovics és Stravinsky – a 20. századi orosz zene két óriása. Az ő művészetük áll Keller András és a Concerto Budapest áprilisi hangversenyének középpontjában, épp a csernobili katasztrófa harminchatodik évfordulóján. Bár Sosztakovics gyakran keserű hangja a szovjetrendszer elnyomása alatt formálódott, az önfeledt derű sem állt tőle távol. E koncert a szerző mindkét arcát megmutatja, a stílusait kaméleonszerűen váltogató Stravinskytól pedig egyik leghíresebb korai művét, a Tűzmadarat hallgathatjuk meg, ráadásul a teljes balettet.  

Sosztakovics zenéje szerencsére pár évtizede reneszánszát éli, a hazai közönség pedig sokat köszönhet Keller Andrásnak és a Concerto Budapestnek, akik évről évre műsorra tűzik a zeneszerző darabjait. A mai alkalom kivételes, hiszen a komponista könnyed, jazz által inspirált, valamint filmzeneként használt kompozícióival éppúgy találkozhatunk, mint hol komor, hol groteszk, máskor pedig ünnepélyes vagy népies hangvételű kései versenyművével. Az I. jazz-szvitben feltűnő Sosztakovics sziporkázó humora, a Varieté-szvit híres keringőjét pedig nem kell bemutatnunk, ahogyan a Második csellóverseny szólistáját, Várdai Istvánt sem – a világjáró muzsikus néhány éve már a Bécsi Zeneakadémián tanít, de örömünkre itthon is gyakran fellép. Az est második felében a gonosz varázsló, Kascsej és Iván cárevics története, a Tűzmadár elevenedik meg zenében. A balett Stravinsky és Gyagilev első együttműködése volt 1910-ben, hatalmas sikerrel.