A San Francisco Chronicle kritikusa olyan művészként jellemzi Kim Kashkashiant, mint akinek “fáradhatatlan zenei intellektusa ösztönös tehetséggel párosul”. A New York Times szakírója pedig “gazdag, lágy hangszínét és lenyűgöző művészi érzékét” dícséri. Kim Kashkashian Detroitban született örmény származású családban, a Peabody Konzervatóriumban végzett Walter Trampler és Karen Tuttle növendékeként.

Az elmúlt évadokban a legnagyobb zenekarokkal lépett fel szólistaként New Yorkban, Berlinben, Bécsben, Londonban, Milánóban, Münchenben és Tokióban Ricardo Chailly, Christoph Eschenbach és Riccardo Muti irányítása alatt. Számos amerikai és európai nagyvárosban adott szóló estet, így többek között a New York-i Metropolitan Museumban és a 92Y kulturális központban. A művésznő rendkívüli módon nyitott az új zenei irányzatokra és formákra, életének fontos részét képezi a kortárs zeneszerzőkkel - Gubaidulina, Penderecki, Kancheli, Kurtág, Mansurian, Pärt, Betty Olivero és Eötvös - való munka, amelynek gyümölcseként egyre gyarapszik a brácsairodalom. A Marlboro Zenei Fesztiválon Felix Galimirrel folytatott közös munka a kamarazenélés elkötelezett hívévé tette, így ezt követően fellépett a Salzburgban, Lockenhausban és Stavangerben. Jelenlegi kamarapertnerei Robert Levin zongorista, Robyn Schulkowsky ütős és Robert Hill csemballóművész. Játszik egy különleges kvartettben, amelynek tagjai Gidon Kremer, Daniel Phillips és Yo-Yo Ma. Tanít az indianai Bloomington Egyetemen, a freiburgi és berlini konzervatóriumban, továbbá Bostonban, valamint 2007 nyarán a Bartók Fesztivál brácsa-mesterkurzusát vezette.