Lehet a zenének jelentése? Kell, hogy legyen jelentése? Bárki, aki akár csak kinyitott egy könyvet a klasszikus zenéről, vagy figyelmetlenül elolvasott néhány koncertismertetőt, valószínűleg már találkozott ezzel a kérdéssel. Mióta Liszt és Wagner megalkotta a két hírhedt kifejezést – „szimfonikus költemény” és „abszolút zene” –, a zenetörténet hullámzása számos különböző véleményt sodort partra. Keller András, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest vezető karmestere esetében a válasz egyértelmű: a zene nemcsak hogy bírhat jelentéssel, hanem kell is, hogy legyen üzenete – és a zenész feladata az, hogy ezt az üzenetet átadja, vagy felszínre hozza, ha az elsőre nem nyilvánvaló.

Október 24-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett hangversenyt a Concerto Budapest. Bár nem lehet azt állítani, hogy minden előadott mű magyar volt, mégis több kapcsolta össze őket, mint ami zenetörténetileg vagy strukturálisan közös volt bennük. A „szépséghiba”, vagyis a magyar szerzők, Liszt és Dohnányi után Beethoven műsorra tűzése szavatolta, hogy nem lett az estnek kényszeredett hazafiaskodó lelkülete. - Szilárd Zsigmond írását itt olvashatják tovább.

Mozart: c-moll adagio és fúga, K. 546 Schubert: c-moll vonósnégyestétel, D. 703 („Quartettsatz”) Bartók: 5. vonósnégyes, BB 110 Brahms: f-moll zongoraötös, op. 34 Közreműködik: Berecz Mihály (zongora) Keller Quartet: Keller András, Környei Zsófia (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Kokas Dóra (cselló) Az esemény szervezője: Zeneakadémia Jegyvásárláshoz kattintson IDE!

Az esemény 2025. november 16-án, vasárnap a Budapest Music Center termeiben lesz, ahol egy nap alatt 6 koncerten adnak randevút korunk zeneszerzői a kortárs zene rajongóinak. A 10. jubileumi fesztivál alcíme: Hommage à Szofija Gubajdulina, az idén elhunyt, Tatárföldön született zeneszerző -ikon emlékére, akinek művészete a spiritualitás, az emberi lélek és a zene transzcendens ereje előtt tiszteleg. Művészeti vezető: Keller András Részletes programért és jegyvásárlásért kattintson IDE!